Kékkő

IX. Plusz pápa, örök emlékül

    A hívek vallási buzgalmát s Lelki üdvét az anyaszentegyház mennyei kincseivel szeretetteljesen előmozdítani kívánván mindeneknek és egyenként mindkét nemű keresztény híveknek, kik bűneiket töredelmesen meggyónják és megáldoznák - valamint a kékkői plébánia templomát az esztergomi egyházmegyében s ezen plébánia területén fekvő, s a hívek ájtatosságáról nevezetes Kálvária-hegyet a szent kereszt föltalálása és magasztalása napjain, ezek előestéin, vagyis az első vecsernyétől kezdve ugyanazon napok alkonyáig évenként ájtatosan meglátogatják, és ott a keresztény fejedelmek egyessége - az eretnekség kiirtása - s a katolikus egyház fölmagasztalásáért könyörögnek, minden bűneiktől teljes elengedést és bocsánatot, amely a meghalt s Isten kegyelmében egyesült lelkekre is könyörgésképpen alkalmazható lehet, ezen apostoli levelünk erejénél fogva az Úrban kegyelmesen nyújtunk. minden ellenkező esetek mellőzésével. Jelen levelűnk őrök időkre terjed.
    Kelt Rómában, Szent Péternél, a halász gyűrűje alatt, 1858, január 26-án, pápaságunk 12-ik évében. Macchi bíbornok helyett Jo. B. Brancoboni Castellani.
P.H. (pecsét helye)

     Ezen apostoli levelet Szcitovszky János bíbornok azzal a rendelettel hirdette ki, hogy ezen búcsúk a kékkői Kálvárián évente a szent kereszt megtalálása és fölmagasztalásának ünnepe utáni vasámapo- kon tartassanak meg. 1859-ben Munkay János plébánossága alatt hozzáfogtak a Kálvária-hegy magaslatán a Fájdalmas Szűz Mária kápolnájának építéséhez. Az épület maga faragott kőből készült. Szűz Mária képét Paulik Gábor tótmegyeri buzgó plébános volt szíves fölajánlaní, és a kép Pesky jeles művész ecsetje alól került ki. Valóban remekmű volt, de a renoválás után sokat veszített értékéből.
     A Szűzanya a kereszt alatt áll elmerülve fájdalmában, s egy keresztről lesugárzó tőr sebzi szívét Az építési költség, ide nem számítván a napszámos munkát, melyet a város ingyen ajánlott fel, hétszázkilencvenkilenc forint hatvannégy krajcár volt. A kápolna fölépítéséhez különös segítséget nyújtottak azok a hívek, akik a „Krisztus, Isten Fia szenvedése s halálának története" c. könyvre előfizettek. A nyomtatási költséget beszámítva kettőszázharminc forint tiszta jövedelmet hozott, amely a kápolna építésére volt fordítva. E díszes kápolna 1860-ban a Szent Kereszt fölmagasztalása utáni vasárnapon Schirgl András pápai prelátus és esztergomi kanonok által lett fölszentelve, az ájtatos búcsújárók és a helybéli hívek jelenlétében. Természetesen a szomszédos plébánosok szíves asszisztenciájával. Egy ideig a kápolna el volt hanyagolva, s már-már tönkrement. De 1934 augusztusában renoválva lett. Új fedelet kapott, a falakat betonnal és gránittal erősítették meg.
     A költségekre újból kiadták a fenti című könyvecskét. Idők folyamán 1862-ben, 1863-ban és 1864-ben a Keresztút és a Fájdalmas-kápolna közötti térségen még öt állomás lett fölépítve, hitünk fő igazságainak kifejezésére.
     A tisztítóhelyet, az utolsó ítéletet, Krisztus Urunk föltámadását, az őrangyalt, és Szűz Máriát mint bűnősök menedékét állítja szemünk elé. A képek Hofrichter János festőművész művei. Ezek az állomások, ún. keresztúti stációk 1926-ban Blanka József plébános működése alatt lettek renoválva. Nem lehet említés nélkül hagyni, hogy ez alkalommal Csáb és Lukanénye községek külön egy-egy kápolnácskát renováltattak. A keresztút főkapolnája Pasztirik Ernő plébánoskodása alatt került felújításra.
     A Fájdalmas Szűz kápolnájától fölfelé száz méternyi távolságra körülbelül hat méter magas kereszt emelkedik, és igen szépen mutat a kb. ötszáz méter tengerfölötti magasságban. Ezen keresztet 1863-ban létesítették Szcitovszky prímás, esztergomi érsek emlékére, aki 1863-ban a kékkői plébániát látogatásával megtisztelte, és mert főpásztori közbenjárásával a búcsúk engedélyezését a Vatikánnál örök időkre kieszközölte, illetve az építési költségekhez hetven új forinttal hozzájárult. Ezt a nevezetes keresztet a Kálvária hegyén 1911 november 19-én egy éjszakai vihar folytán a szél ledöntötte. Ám 1912. április 6-án újból fölállították.
     Az itt leírt és néhány kilométerről látható Kálvária már kellemesen szép fekvésénél fogva is, de leginkább a szenthelyek emlékei, a kegyelettel megőrzött ájtatosságok áhítatra buzdítanak, és már ezért is megérdemli, hogy a papság és a hívek figyelmükkel, áldozatkészségükkel. megbecsüljék. Ezen kápolnát, illetve Kálváriát már a 18. században nagyon gyakran zarándokok látogatták. E zarándoklatok már az apostoli gróf Balassa Pál idejében is nagyon üdvösek voltak, mert hitbuzgóságot keltettek ezen eretnekséggel körülvett vidéken. A mai időben, amikor nemcsak eretnekséggel, hanem hitközömbösséggel is környezve vagyunk, üdvös lenne megújítani a régi, buzgó zarándoklatokat, illetve az állandő imádkozó, vezeklő, engesztelő, szent jövés-menést, valamint a Szent Kereszt és a Fájdalmas Szűzanya iránti tiszteletet.

Búcsújárások alatti ájtatosságok